Segítség

Bejelentettelek, remélem tudsz írni új bejegyzést.

Ha gmailben nem levelezel, akkor időként autómatikusan kijelent a rendszer, egyúttal a blogspot-ból is.

Írjál itt sok érdekes történetet.

...a legkisebb ugrifüles, az idén már öt éves lesz, Ő a nagydumájú jövendő színművésznő...

....hogy rám nem szakad a plafon...
Ennek az ebődlő plafon elkészültének is "szép" története van. Apja régen készült rá, s kb 5 éve meg is valósította. Istenem, hogy féltem én ettől.Mindent leszedni a falról, kipakolni, majd vissza, az ilyesmi még annál is nagyobb tortúra mint másoknál talán, vagy csak én gondolom....
... az ebédllő körül klenker téglával burkolt. Csak a plafon kellett meszelni. Egy vállalkozó szellemű volt kollégája apjámnak fél liter vodka elfogyasztása közben bemeszelte, majd azt monta- no ugyi, hogy jó lett! Igen, annyira, hogy apjám hívott egy szakembert és ujra átmeszeltette. És akkor jön másnap reggel a kolléga ránéz a plafonfonra - Na ugyi mondtam,hogy jó lesz! Hát mi, akkor nem merünk hangosan felröhögni, az óta is azt hiszi , hogy az ő műve a meszelés..../ollyan sok "segítő kész " volt kollégája van az én apjámnak, hogy én sokszor idegbajt kaptam már tőlük!/

....az otthon zöld füvén....

....a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma....

Egy kis ízelítő apjám gyűjteményéből. Tele vannak a falak, a műhely, a szekrények teteje. Nekem maradt más választáslom, mint tolerálni az ő ilyentén hajlamát. Az én puritán lényem kimaradt ebből, sőt teljesen háttérbe szorult, mert én szellősebb berendszettséget képzletem, anno, nekem a frissen feltett falba fájt beverni azt a rengeteg szeget, amit a képeket és a polcokat stb akasztgatta az én drága apjám. Tehát tele vannak a falak, trófeák, egy hatalmas vaddisznó bőr, sőt van egy kb ötöd szobát elfoglaló régi zongoránk is, ebből a gyüjtő szenvedélyből eredően. C'est ma vie!!!

Válaszok a megjegyzésekre........

Lehet, hogy nem jó a formátum, ahogy a képeket feltettem, de most így sikerült. Már így is kezdtem megint ostorozni magamat, mert ilyen sok idő elteltével voltam képes erre is. Ezek régebben készült képek. Amikor a kis boszorkák kicsik voltak a szülők szinte minden mozdulatukat fotózták. Most, hogy válogattam a bőséges kép készletből, rájöttem hogy az utóbbi három év már kevesebb fotóiból nincs semmi a gépen. A csajok 9, 7, és 5 évesek lesznek az idén. A "szép szőke hercegnő" Anna, /ő a mi Pannikánk/ aki nyakig ül a kukában már első osztályos. Eredményei csaknam 100%sak. Nagyon makacs teremtés, és már több verekedési ügye is volt a fiúkkal. Erősen férfi felmenőire hasonlít, alkatra, arcra, és belső tulajdonságat illetően is. A "szépségkirálynő" az első a sorban ő második osztályos, a kis "tündérkirálynő" /szinésznőnek készül/ a legnagyobb dumaláda. Azon a régi fekete -fehér képen pedig nem egy pici lány van, hanem a kukoricásban eltünt pici fiú, a sógornőmmel és velem a háttérben.
Sok minden nem megy még nekem ekkora mankóval sem amit alám adtatok, a kedves lányod Lappa segítségével. Neki külön is hálás köszönet. A multiply-ről majd később. Van még néhány fotó, amit felteszek, aztán fotó szünet lesz. Legfeljebb az öcsém többi fotoit, ha majd nagyfiam lemezre teszi és feltölti a gépre. Hát üdv. és köszönet!